Miről szól ez a lecke: a legfontosabb pontok
- A CLAUDE.md markdown-fájl a projekt-mappa gyökerében, amit a Claude minden új beszélgetés elején automatikusan beolvas. Egyszer megírod, mindig használja. A markdown a legkevesebb tokent eszi, és a modell ezt értelmezi a legmegbízhatóbban. A Codex `AGENTS.md`-t olvas; ugyanaz a koncepció.
- Eligazító dokumentum, irányt mutat. 4 szekció (Cég / Csapat / Hogyan dolgozunk / Skillek), kb. 500-2000 token. A részletes szabályok a skillekben élnek.
- A mappastruktúra is kontextus: `_context/`, `_skills/`, `00_raw_sources/`, `03_synthesis/`. A számozás sorrendet ad, a `_` prefix strukturális mappákat jelöl.
- Mappa-szintenként él: cég → ügyfél → projekt szinten is létrehozhatsz CLAUDE.md-t, a Claude mindet beolvassa. Cég-szinten általános, projekt-szinten specifikus. Egy szabály: ne dupláld az infót.
- Élő dokumentum, ami a projekttel együtt változik. Havi felülvizsgálat, vagy Cowork-automatizmus, ami a frissítési javaslatokat magától előhozza.
Az előző leckében láttuk, az agent a fájlrendszeredben dolgozik, CRUD-jogokkal. Ez a lecke arról szól, milyen az a fájlrendszer. Hol él, mit lát első olvasásra, melyik mappába írhat, melyikből csak olvas. Két darabot teszünk a kezébe: egy markdown-fájlt (CLAUDE.md) és egy mappa-konvenciót.
A két darab külön-külön is hasznos, együtt érzéssé válik. Egy jó belépő pillanat az, amikor egy vezető először kezd új beszélgetést egy felépített munkatérrel, és nem kell elölről elmagyarázni a céget. A 7. napos kollégával indul.
A CLAUDE.md, és a „minden beszélgetés nulláról" probléma vége
A CLAUDE.md egy markdown-fájl, amit a projekt-mappád gyökerébe teszel. Claude Code-ban és Cowork-ben a Claude minden új beszélgetés elején automatikusan beolvassa, mielőtt egy szót szólnál, mert ott van fájlrendszer-hozzáférése. Egyszer leírod, ki vagy, mit csinálsz, és innentől minden chat-ablak ezzel indul.
A legbosszantóbb 2-es érettségi-szintű probléma (L1.3): minden új beszélgetésben elölről elmagyarázni a céget, a csapatot, a működési preferenciákat. „A cégünk 700 fős ingatlanfejlesztő, 5 üzletággal. A főnököm Gábor. Vezetői összefoglalót mindig 1 oldalra. Számokra építünk, nem érzelmekre." Ez a 7. beszélgetésben ugyanúgy elhangzik, mint az elsőben.
A CLAUDE.md ezt egyetlen mozdulattal megszünteti. Egyszer leírod, és soha többé nem kell elmondani. Vezetői hasonlat: ahogy egy új kolléga első napján egy onboarding-doksit kap (kik vagyunk, mit csinálunk, hogyan dolgozunk), a Claude is ezt kapja a CLAUDE.md-ben. Egyszer megírod, és minden új beszélgetés a 7. napos kollégával indul.
Mennyi token egy tipikus CLAUDE.md: 500-2000 (kb. 1-3 oldal markdown). Olcsó a kontextus-ablak (200k-1M token, L3.3) tükrében, és mindig megéri a befektetést.
Miért épp markdown? A `.md` a legegyszerűbb szöveges formátum: sima szöveg, néhány karakter formázásra (`#` címhez, `-` bullet-hez, `**vastag**`-hoz). Két konkrét értéke van. A legkevesebb tokent eszi a kontextus-ablakból: egy 2-oldalas Word-dokumentum nagyságrendileg 3-4× annyi tokent jelent (durva becslés, nem mért adat), mert a doc/PDF rengeteg metaadatot is hoz. A makro fontos: a CLAUDE.md minden új beszélgetésben betöltődik, ezért szabd minimumra. Második érték: a modell a legmegbízhatóbban értelmezi a markdown-szerkezetet. A `##` headinget szekció-jelzőként, a bullet-eket listaként, a kódot kódként. Egy Word-doksiban vagy PDF-ben ezt mind sejteni kell.
Egy megjegyzés a vendor-szóhasználatról: a `CLAUDE.md` név Claude-specifikus. Az OpenAI Codex és néhány másik coding-agent `AGENTS.md` fájlt olvas. Ugyanaz a koncepció (markdown a projekt-gyökérben), csak más fájl-név. Sok csapat mindkettőt elhelyezi a gyökérben, hogy minden agent (Claude Code, Codex, harmadik fél) ugyanazt az eligazítást kapja. A lecke további részében a CLAUDE.md-t használjuk, de a tanult elv mindkettőre érvényes.
Mi kerül bele, mi NEM
A CLAUDE.md eligazító dokumentum. Cég-, csapat-, projekt-szintű kontextus + utalás a részletes skillekre. Ha minden részletet beleírnál, a kontextus-ablak első másfél oldala minden új beszélgetés elején erre menne. A részletes szabályok a skillekben élnek.
- Cég: méret, üzletág, kontextus, terület-specialitás
- Csapat: kik a kulcs-emberek, ki mit visz
- Hogyan dolgozunk: formátum, hangnem, hossz, „mire építünk"
- Skillek: a használt skillek felsorolása utalással
- Rövidítések, nicknames: belső nyelv, ami különben félreérthető
- Részletes brand-szabályok → a brand-skillben élnek
- Riport-formátum pontos sablonja → a riport-skillben
- Teljes ügyfél-lista → CRM-MCP-n keresztül élő-kapcsolatban
- Teljes kódbázis → a `_context/` és kapcsolódó mappákban
Vezetői mantra: „A CLAUDE.md elmondja, ki vagy. A skillek (L4.3) elmondják, mit kell tudni. Az MCP (L4.4) elmondja, honnan van az adat." Ez három különálló réteg felelőssége. A teljes ívet a modul záró leckéje rakja össze egy konkrét beszélgetésen.
Egy konkrét magyar CLAUDE.md: az ingatlan-cégcsoport
Az alábbi 12-soros CLAUDE.md egy magyar középvállalatra, egy ingatlanfejlesztő cégcsoportra készült. Ezt szóról szóra reprodukáljuk, mert ez a leckék első igazán konkrét artifact-ja, amit ma délután meg tudsz csinálni a saját szervezetedre.
Miért működik ez a forma? Tömör (12 sor, kevesebb mint 200 token, tehát induló minta; egy kiépült, több szekciós CLAUDE.md idővel a korábban említett 500-2000 tokenes tartományba nő). Strukturált (4 szekció, a Claude azonnal megtalálja, amit keres). Konkrét (számok: 700 fő, 5 üzletág, max 1 oldal; nevek: Gábor, László; tényleges skill-megnevezések). És csak utal: a „Skillek" szekció felsorol, a részleteket a skill-fájlok hozzák (L4.3).
Magyar üzleti analógia: ez a 30 másodperces „mit kell tudni rólunk" céges bemutatkozás írott formája. Egy új kolléga első napján kapná. Itt a Claude kapja.
Hogyan készül, élő dokumentum
Egy CLAUDE.md-t a Claude maga is segít megírni. Egy bevált mozdulat: „Olvasd át a projektet, és készíts egy CLAUDE.md-t. Aztán átnézem."
A „magával írasd" workflow:
- A vezető megnyit egy chat-ablakot a projekt-mappában (Claude Code-ban vagy Cowork-ben).
- Bedob egy promptot: „Olvasd át a projekt-mappa fájljait, és készíts egy CLAUDE.md-t, ami eligazítja a Claude-ot bármilyen új beszélgetésben. Tartalmazza: Cég / Csapat / Hogyan dolgozunk / Skillek szekciókat."
- A Claude tervet csinál, kérdez vissza (ha plan-mode-ot kértél, L4.1), majd ír egy első verziót.
- A vezető átnézi, módosít, kiegészít, törli, ami felesleges.
- A vezető elmenti `CLAUDE.md` néven a projekt-mappa gyökerébe.
Innentől élő dokumentum. A projekt változik, a csapat változik, a preferenciák változnak, a használt skillek listája bővül vagy csökken. A bevált gyakorlat: havi vagy féléves frissítés.
Egy lépéssel tovább: a Claude Cowork-kel automatizmust is építhetsz a karbantartásra. Egy heti scheduled task megnézi a projekt változásait, és frissítési javaslatokat tesz: új skill érkezett a `_skills/` mappába? Új csapattag a CSAPAT szekcióba? Módosult formátum-preferencia? A vezető átnézi, jóváhagyja, és a CLAUDE.md naprakész marad emberi karbantartás-mozdulat nélkül. Ez a 4-es érettségi-szint elemi mozdulata (L1.3): a munkatér maga gondozza önmagát, az ember a jóváhagyás-szerepben marad.
Mit ne csinálj a CLAUDE.md-vel: ne tartsd verziókövetés nélkül (tedd git-be, ahogy a projekt többi fájlját); ne hagyd, hogy 5 oldalas legyen (a vezető-onboarding 2 oldal, itt is); ne tegyél bele bizalmas üzleti adatot, ha publikus modellben dolgozol.
A mappastruktúra is kontextus
A CLAUDE.md egyedül kevés. Egy jól szervezett mappastruktúra segíti a Claude-ot és a kollégákat is. Ehhez jó eszköz a mappa-prefix-konvenció.
A mappa-prefix-konvenció logikája:
- `_` előtag: strukturális mappa (`_context/`, `_skills/`). Ezekbe ritkán nyúl az agent, de mindig elérhetők.
- `00–99` előtag: munkafolyamat-fázis (`00_raw_sources/` → `01_qualitative_evidence/` → `02_quantitative_evidence/` → `03_synthesis/`). A Claude tudja, melyikből csak olvas, melyikbe ír.
- A számozás sorrendet ad: a `00_` előtagú mappa read-only-source (csak olvasunk), a `03_synthesis/` jelenti a kimenetet (ide írunk).
Mit nyer a vezető a mappastruktúrával? A Claude tudja, hol mit keressen. Egy „mit írt a kollégám a múlt heti interjún" kérésre a `01_qualitative_evidence/`-ben fog turkálni, nem a `03_synthesis/`-ben. A read-only-source mappákat tiszteletben tartja: a `00_raw_sources/`-ban nem fog véletlenül átírni eredeti adatot. És a csapat-szintű megosztás könnyebb: aki belép a projektbe, azonnal érti, hova mit kell tenni.
Magyar üzleti analógia: ahogy a Google Drive-ban szervezed új projekt-mappádat (`01_brief/`, `02_kutatás/`, `03_riport/`), ugyanúgy itt. A különbség: itt a Claude is a kollégák között olvas. Egy jól strukturált projekt-mappa a Claude-nak is jobb munkaeszköz.
A CLAUDE.md mappa-szintenként él
A CLAUDE.md nem csak a projekt-gyökérben élhet. Több mappa-szinten létrehozhatod, és a Claude mindet beolvassa, ahogy mélyebbre megy a fájlrendszeredben. Ez a legerősebb építkezés-szabály a teljes munkatérre.
Tipikus ügyfél-szerkezet, három szinten:
Mit nyer ezzel a vezető? Örökölhető kontextust. Amikor a Claude a `q4-board-deck/` mappában dolgozik, mind a 3 CLAUDE.md-t beolvassa: a cég-szintű eligazítást, az ügyfél-specifikus szerződéses kontextust, és a Q4-board-deck-specifikus brief-et. Külön-külön rövidek maradnak, együtt teljes a kép.
Az alapszabály: minél mélyebb a mappa, annál specifikusabb a CLAUDE.md. A cég-szintű általános („magyarul írunk, formátum-preferenciáink, használt skill-listánk"). Az ügyfél-szintű ügyfél-specifikus („Gábor a CEO, max 1 oldal, brand-skill: cegcsoport-brand"). A projekt-szintű projekt-specifikus („ez a Q4-deck, dec. 15-re kell, fókusz a cash-flow-n").
Egyetlen szabály a hierarchiához: ne dupláld az infót. Ha valami a cég-szintű CLAUDE.md-ben már szerepel, ne ismételd az ügyfél-szintűben. A Claude a megfelelő szinten találja meg, és az ismétlés csak token-pazarlás.
A „nem kell elölről elmagyarázni" pillanat
Amikor a CLAUDE.md a helyén van és a mappastruktúra felépült, egy új beszélgetés más érzéssel indul. Ez a 3-as érettségi-szint elemi mondata. Itt válik a tanult elmélet napi rutinná.
A pillanat: „Új beszélgetés. Nem kell elölről elmagyarázni a projektet."
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Az első user-prompt rögtön a feladatra megy. A „cégünk X, a főnököm Y" előzmény helyett: „készíts vezetői összefoglalót a tegnapi board-meetingről".
- A Claude azonnal a brand-konform hangnemben válaszol. A CLAUDE.md utalt a `cegcsoport-brand` skillre, és a feladat trigger-eli a skillt, ami betöltődik (L4.3).
- A formátum már stimmel. A „Hogyan dolgozunk" szekció rögzítette: max 1 oldal, számokra építünk.
A 3-as érettségi-szint napi rutinja (L1.3): a vezető rendszerben dolgozik. Egy chat-fordulóban prompt-ot ír, három-négyben már a stack alatti rétegeket. A CLAUDE.md a rendszer első darabja.
Ahogy a kontextus-ablak leckéjében tanultuk, két perzisztens csatorna van, ami a beszélgetésen kívül él. A CLAUDE.md (mindig betöltött memória) és a `progress.md` (egy kézzel vezetett jegyzetfájl a projekt-mappában, amibe hosszabb, több beszélgetésen átívelő munka állását magad mented). A CLAUDE.md az, amit most kézzel megépítünk, a beszélgetéseken keresztülfutó tudás strukturált foglalata.
Mi jön innen: a modul többi leckéje
A CLAUDE.md és a mappastruktúra a munkatér alapja. Innen három lépés van hátra, mielőtt a teljes 3-as érettségi-szintű rendszer összeáll.
- L4.3 · Skill: a digitális kolléga. Ha a CLAUDE.md a „ki vagy", a skill a „mit tudsz". Egy mappa, ami SKILL.md munkaköri leírást, asseteket (logók, sablonok), példákat és opcionálisan kódot tartalmaz. A csapat építi, és modulárisan játszható. A `_skills/` mappádban él, ahova a CLAUDE.md utalt.
- L4.4 · MCP: a konnektorok három rétege. Ha a skill „mit tudsz", az MCP „kihez férsz hozzá". Három réteg: Anthropic beépített alap-konnektorok (Slack, Gmail, Drive…); MCP mint nyílt szabvány; saját appok / custom MCP. Élő rendszerekkel beszél, a fájlrendszer mellett.
- L4.5 · A munkatér összerakása. A négy darab egy beszélgetésben: CLAUDE.md eligazít, skill ad tudást, MCP hozza az élő adatot, az agent összeköti. Egy konkrét cégcsoport-példán végigfut, hogyan dolgozik együtt a négy réteg.
A vezetői mantra ehhez az ívhez: „CLAUDE.md ma délután. Skill ezen a héten. MCP a hónap végéig." Ez a bevált sorrend, mert a CLAUDE.md a legolcsóbb (1 fájl, 200 token), a skill közepesen drága (mappa + iteráció), az MCP a legdrágább (governance + connector-engedélyezés + opcionális custom delivery).
Ellenőrizd magad: három kérdés
Két visszakérdezés, egy önreflexió. Nincs pontszám, nincs vizsga. A válaszaid a böngészőben maradnak.
Az alábbiak közül melyik nem kerül a CLAUDE.md-be?
A CLAUDE.md eligazító dokumentum, irányt mutat a Claude-nak. A részletes brand-szabályok (pontos színkódok, font-fájl-nevek, logó-variációk) a brand-skillben élnek (L4.3 cégcsoport-példa). A CLAUDE.md csak utal rá: „Skillek: cegcsoport-brand → minden brand-anyag". Ez a szétválasztás két okból fontos: (1) a CLAUDE.md minden új beszélgetésben betöltődik, ezért maradjon rövid; (2) a brand-skill csak akkor töltődik, amikor a feladat brand-eset, így nem terheli a kontextust feleslegesen.
Mikor olvassa be a Claude a CLAUDE.md-t?
A CLAUDE.md mindig betöltött memória (a kontextus-ablak leckében tanult fogalom): automatikusan és mindig betöltődik minden új beszélgetés elején, Claude Code-ban és Cowork-ben, mert ezeknek van fájlrendszer-hozzáférésük. Ez a legpraktikusabb módja, hogy a Claude ne kezdje minden beszélgetést a nulláról. Egyszer megírod, és a 7. beszélgetésben is ugyanúgy tudja, ki vagy és mit csinálsz. A Claude.ai Projects más elven működik: ott a „project knowledge" mappába kézzel töltesz fel dokumentumokat, egyenként, manuálisan.
Ha most kellene CLAUDE.md-t írnod a saját szervezetedre, mi lenne benne a 4 szekció (Cég / Csapat / Hogyan dolgozunk / Skillek)? Egy-egy mondat szekciónként.
egy mondat, magadnak
A munkatér megvan, az agent itt él. A következő lecke arról szól, milyen kollégákat ültetünk be ide. A skill digitális kompetencia, digitális munkaköri leírás: egy mappa, amiben a SKILL.md, az assetek és opcionálisan a kód együtt él. A csapat írja, közösen iteráljuk.