A Stripe befektetői levele szerint 2026. január 1-jén léptük át a szingularitás küszöbét
x.com · @AndrewCurran_
+1
Ami le van írva, azzal utána dolgozni lehet, és ennek a legkeményebb formája az, amikor dátum is kerül mellé. A Stripe szerda reggel küldött ki egy levelet a befektetőinek, amiben azt állítják, hogy a szingularitás elkezdődött, és hogy a küszöböt 2026. január 1-jén léptük át. A hírt Dan Primack, az Axios üzleti újságírója szedte meg. Ugyanez a levél közli az első félév teljesítmény-adatait is, tehát az állítás a számok mellett áll, nem helyettük.
We simply saw a large inflection in long-run trends, for example a huge increase in the rate of new firm creation, and we decided that we ought to take the phase change seriously. Stripe, befektetői levél
A műfaj adja a súlyát. Egy befektetői levél számonkérhető dokumentum, a benne szereplő számokra a következő levél vissza fog hivatkozni, és a Stripe éves leveleit eddig inkább a visszafogott, mérnöki fogalmazás jellemezte. Egy naptári napot beírni egy ilyen szövegbe merész mozdulat.
A levél a szót magát is helyén kezeli, ködösnek és talán elhasználtnak nevezi. Az indoklás viszont nem hangulat: a hosszú távú trendekben látott nagy elmozdulás, konkrétan az új cégalapítások arányának ugrása. A Stripe ezt onnan tudja, hogy nála nyílnak a számlák, tehát a saját terepéről vett nyomot tesz az állítás mellé.
Ugyanez a helyzet érdekeltté is teszi a sztoriban, mert minél inkább szingularitás van, annál inkább infrastruktúra a Stripe. Egy dátum és egy megfigyelés együtt még mindig állítás, nem bizonyíték. Pont ezért használható viszont: fél év múlva ott lesz a következő félév ugyanolyan formátumú számsora, és aki dátumot és saját mért nyomot ír le, az azt is vállalja, hogy rajta lehet fogni a tévedést.
Dan Shipper, az Every (AI-fókuszú médiacég és stúdió) alapítója augusztus 18-án indította el a Thesis Statements projektet: 100 építőt és gondolkodót kértek meg, mondjanak egy konkrét állítást arról, hogyan fog kinézni az értékes emberi munka, miután a mai munkák nagy részét automatizálták. Az első 25 már kint van.
Négy állítás a huszonötből, mert ezek a legélesebbek. Anne-Laure Le Cunff idegtudós szerint a válaszokból bőség lesz, és a kérdés lesz a nehéz rész. Karri Saarinen, a Linear alapítója azt írja, hogy az AI legnagyobb problémája a design lesz. Joe Hudson szerint a tudás-munkát a bölcsesség-munka váltja fel. Shoshana Berger írónál a legjobb a fogalmazás: az évekkel érő intelligencia többet fog érni, mint a mesterséges.
Van köztük olyan is, ami szembe megy a hangulattal. Bethany Crystal szerint a furcsaság lesz a legjobb emberi előny, Jim Prosser szerint azok a munkák maradnak érintetlenek, ahol a kiválóság látszik és számít is, Shipper maga pedig azt állítja, hogy több emberi munka lesz, mint valaha.
A gyűjtemény fogása a mellé írt vállalás. Az Every azt is közli, hogy időnként visszatérnek ezekhez a szövegekhez, és megkérdezik, melyik állítás állta ki a próbát, melyik nem, és melyik lett hasznosabb, ahogy a technológia változott.
Which claims held up? Which didn't? @danshipper
A korlátokat sem érdemes elhallgatni. Egy ilyen mondatot sokkal nehezebb pontozni, mint egy bevételi számot, és a névsor jórészt az Every saját köréből jön, tehát a gyűjtemény legalább annyit mond arról, mit hisz most a frontvonal, mint arról, mi fog történni.
A Stripe levele és ez a lista két nagyon különböző szereplőtől jutott ugyanoda. A vélemény akkor lesz használható, ha van mellé írva, mikor derül ki róla, hogy téves.
A leírt állítás nem keletkezik magától, kell hozzá idő, és kell hozzá engedély. Az Every augusztus 19-én pont ezt intézményesítette, mert náluk a sürgős munka rendre legyőzte a furcsa AI-kísérleteket.
Urgent work kept winning over weird AI experiments. @every
A válasz egy kis csapat, a Frontier Team, ami kimondott engedélyt kapott arra, hogy maga válassza meg, min kísérletezik. Hetente tesztelnek ötleteket, a legjobbak pedig végigmennek egy háromlépcsős úton.
Belső innovációs időt sokan adnak, a Google híres 20 százalékos szabálya óta ez a műfaj évtizedes. Az Every két dolgot tett hozzá, amitől a kísérletből tanulás lesz: kérték, hogy a csapat bizonyítsa be, mit tanult, és előre megnevezték, hová vezet ki a kísérlet.
Az innovációs napok általában ott halnak meg, hogy a felismerés bent marad egy Slack-szálban, és senkinek nem dolga továbbvinni. Az első fogadásuk egyébként beszédes: az emberi ítéletet akarják halmozni AI-rendszerekben, vagyis leírni, hogyan dönt egy jó szerkesztő vagy egy jó eladó, aztán ezt a leírást adni a modell alá.
Van egy régi fogalom arra, amiért az ember konferenciára megy és visszahív egy ismerőst: a szerencse-felület (luck surface area). Minél több emberrel van eleven kapcsolatod és minél többen tudják, min dolgozol, annál gyakrabban történnek veled maguktól jó dolgok. Ed Leon Klinger brit insurtech-alapító ezt a felületet adta oda egy ügynöknek, hogy növelje.
A nyersanyag minden, ami az elmúlt évekből leírásban megvan róla: hívás-jegyzetek ezrei a Granolából (találkozókat rögzítő és átirató jegyzetelő app), emailek, LinkedIn-kapcsolatok, belső Slack-szálak, a naptára és a HubSpotja. Az ügynök ezekből kapcsolati gráfot épített, ami a kapcsolatokat erősség, frissesség, kommunikációs stílus és valószínű kölcsönös haszon szerint pontozza, aztán egy éjszaka alatt végigment rajta.
A képen a saját mérlege látszik: 11 ezer feldolgozott beszélgetés, 3 235 kapcsolat, és ebből 55 megtehető bemutatkozás, 124 lépés, 9 személyes lelet. A kapcsolati térkép koncentrikus körökre van szedve, belső kör, munka-orbit, külső orbit, és kint a távoli mező.
The suggestions are… surprisingly good! And devoid of the usual AI slop. @edleonklinger
A narancs vonal a képen egy konkrét javaslat: mutasson be egy épp toborzó insurtech-alapítót egy biztosítási fejvadásznak, akit ő sokra tart. A szálakat ehhez négy különböző rendszerből szedte össze, Granola-átiratokból, emailekből, LinkedIn-üzenetekből és Slackből. Egy másik javaslatnál arra emlékezett, hogy egy kollégája egy évvel korábban, egy meetingen elmondta, milyen mentort szeretne, keresett rá valakit a hálózatban, és meg is írta hozzá a bemutató levelet.
Az Every dedikált időt és kimondott engedélyt adott a furcsa kísérletekre. Itt látszik, mi kell még ahhoz, hogy a kísérletből ne demó legyen: évek óta gyűlő, leírt saját anyag. A modell csak olvasó, a hívás-jegyzet a szerszám. Klinger szerint egyébként meglepően könnyű volt megépíteni, Claude-dal.
A harmadik kör már kellemetlenebb. Az ügynök észrevette, hogy Klinger társasági és sportolási aktivitása visszaesett, amióta apa lett, és nyitott neki egy futóklubot WhatsAppon, éjszaka pedig kérés nélkül utánaolvasott a kontaktjainak. Az archívum nagyobb része ugyanis mások adata, jegyzetek és üzenetek olyan emberekről, akik nem tudják, hogy egy ügynök éjszaka pontozza a kapcsolatukat. Egy eset ez, önbevallásból, és arról sem tudunk semmit, lett-e a javasolt bemutatásokból bármi.
A /design paranccsal a Claude Code először artboardot rajzol, csak aztán kódol
x.com · @ClaudeDevs
Egy képernyőt szavakkal körbeírni kínos munka, és a végén a megrendelő meg az építő két különböző dolgot lát a fejében. Az Anthropic fejlesztői csapata múlt hétfőn adta ki erre a /design skillt, ami a Claude Design artboard-workflow-ját behozza a Claude Code-ba, terminálba és desktop appba egyaránt, egyelőre research preview-ként (kísérleti kiadás).
Run /design to get editable artboards for your UI. @ClaudeDevs
A menet rövid: kiadod a parancsot, kapsz pár szerkeszthető artboardot a felületre, kiválasztod az egyiket, igazítasz rajta, és onnan a Claude megírja hozzá a kódot. Az egész az artifactokra épül, tehát a terv ugyanabban a csatornában él, ahol eddig csak a kimenet.
A Claude Code eddig szövegben tartotta a design-szándékot, benne a promptban, és minden körben újraértelmezte. Az artboarddal a vizuális döntés kikerül a fogalmazás hatálya alól, és ellenőrizhető tárggyá válik. Kísérleti státusz, az artboard nem hoz magával design systemet, és az ízlés továbbra is az implementációs lépésben dől el.
A ChatGPT elolvassa a Mac iMessage-előzményeit, Tim Urban szerint ez nem jó
x.com · @waitbutwhy
+1
A ChatGPT augusztus 20-án megkapta a hozzáférést a Mac Messages-éhez: keres a beszélgetésekben, összefoglalókat ad, választ fogalmaz, és a nevünkben el is küldi. Ez iMessage-re, SMS-re és RCS-re egyaránt áll.
A technikai része a megnyugtatóbb fele: helyben fut, a rendszer saját eszközeivel (AppleScript és kisegítő hozzáférés) nyúl a Messages-hez, és az OpenAI szerint engedélyt kér, indexet pedig nem épít az üzenetekről. A beállítás viszont teljes lemez-hozzáférést kér, és a Mac az üzenet-előzményt egyetlen adatbázis-fájlban tartja, évekre visszamenőleg. Ami ehhez a fájlhoz hozzáér, az mindent lát benne: kódokat, leleteket, pénzügyi szálakat.
Tim Urban, a Wait But Why szerzője (a több millió olvasós blog, ahol évek óta hosszú magyarázó esszék jelennek meg) ennyit írt rá:
I'm gonna go ahead and say this is not good. @waitbutwhy
Az ügynökök eddig a munkánk felé nyúltak, a naptárba, a böngészőbe, a kódbázisba. Az üzenet-előzmény ehhez képest másfajta archívum: évekre visszamenő szöveg, amit nem egyedül írtunk. A másik fél annak idején egy embernek írt, és soha nem kérdezte meg tőle senki, mit szól ahhoz, ha egyszer majd egy modell végigolvassa.
Klinger hívás-jegyzetei megmutatták, mennyit ér, ha valaki végigolvassa a saját archívumunkat. Az iMessage-eset ugyanaz a művelet ugyanazzal a haszonnal, azzal a különbséggel, hogy ezt az archívumot senki nem olvasásra tartotta, és a hozzáférés egy jelölőnégyzeten dől el. A kérdés emiatt csúszik el a mennyit érről a kinek adjuk oda olvasásra felé, és a válasz a beállítások panelen születik meg, nem stratégiai megbeszélésen.
További érdekességek
A hét egy mondatban
Ha a hétnek van házija, akkor kettő van. Az egyik, hogy írjunk le egy állítást dátummal, ahogy a Stripe és az Every tette, mert fél év múlva csak azt lehet elővenni, ami le van írva.
A másik, hogy nézzük meg, mi van a cégnél leírva, amit egyáltalán érdemes elolvasni. Klinger 11 ezer beszélgetése évek jegyzeteléséből állt össze.
Azon a második listán viszont ott lesz jó pár olyan sor is, amit nem mi írtunk. A héten pont ez a kérdés jött meg a Messages-en keresztül, és egy engedély-kérő ablakban fog eldőlni, nem a stratégiai megbeszélésen.
Jövő héten folytatjuk.

x.com · @danshipper
x.com · @every
x.com · @edleonklinger

